A pavé a francia „paved” szóból kapta a nevét, ami „burkolt”-at jelent (ugyanaz a szó, amit a macskaköves utcára használnak), és az analógia találó: a kis köveket olyan szorosan helyezik el egymás mellé, hogy a felület egy folyamatos anyagréteggel borítottnak tűnik, kevés vagy semmilyen fém nem látszik közöttük. A köveket apró, közös foglalatok vagy közöttük kiemelt kis fémgyöngyök tartják a helyükön, de ezeket úgy tervezték, hogy vizuálisan háttérbe szoruljanak.
Technikai követelmények
A jól kivitelezett pavé felület egyenletes kőméretet igényel; az átmérő vagy mélység csekély eltérései azt jelentik, hogy a felület egyenetlenné válik, egyes kövek magasabban vagy mélyebben ülnek, mint a szomszédjaik. A foglaló módszeresen dolgozik a felületen, minden foglalat lyukat a megfelelő mélységre fúr, elhelyezi a követ, és kiemeli a rögzítő fogakat vagy gyöngyöket. Platinában a fém keménysége azt jelenti, hogy a fogak megbízhatóan tartanak még nagyon kicsi méretben is, ami lehetővé tette Cartier kora huszadik századi műhelyeinek, hogy kivételes finomságú pavé felületeket hozzanak létre.
Pavé Cartier Art Deco munkásságában
Az 1920-as és 1930-as években a pavé gyémánt felületek gyakran megjelentek Cartier ékszerein, más dizájnelemek ellenpontjaként. Platina áttört munkával párosítva fehér ragyogású felületeket hoztak létre. Fekete zománccal párosítva pedig olyan grafikus geometriai kontrasztokat eredményeztek, amelyek Cartier Art Deco munkásságának nagy részét meghatározták. Különösen a pavé gyémántok és az ónix kombinációja vált szorosan összekapcsolódóvá Cartier akkori munkáival: a gyémántok fehérje a zománc matt feketéjével szemben egy egyszerű, nagy kontrasztú párosítás volt, amely jól reprodukálható volt fényképeken és másolatokon, segítve a stílus vizuális identitásának megalapozását.
Pavé és a Serti Mystérieux
A Cartier által kifejlesztett, technikailag legigényesebb kő-kőhöz foglalási variáns a Serti Mystérieux (Titokzatos foglalat), ahol a köveket egyáltalán nem látható fogakkal foglalják, hanem egy rejtett sínrendszer tartja. A pavé a tágabb kategória; a Titokzatos foglalat egy speciális fejlesztés, amely a foglalat elrejtésének elvét továbbviszi, mint amit a hagyományos millegrain vagy pavé elér.
Források
- Francesca Cartier Brickell, The Cartiers (Ballantine Books, 2019), ch. 2 („Louis, 1898–1919”) és ch. 5 („Stones Paris: Early 1920s”)
- Hans Nadelhoffer, Cartier: Jewelers Extraordinary (Thames and Hudson, 1984; átdolgozva 2007), idézve: 144., 147. o. és mtsai.
